Az első szettet simán, 10-4-re hozta Onab és Ewnegirber, azonban ellenfeleik kedvét ez nem szegte, hiszen az örmény Kacsil mind a négy gólnál bemutatta gólörömét, amit kedvenc filmjéből, a Titanicból tanult... Széttett karjai előtt azonban nem egy elkényeztett vörös lányka és az óceán, hanem két csodálkozó csocsós és egy asztal terült el. A második szettben por került az ezen a héten addig tökéletesen működő mongol-üzbég gépezetbe, és a furcsa pár 10-5-tel hozta is és kiegyenlítettek.
A döntő szett izgalmakat nem, de érzelmeket igencsak hozott. Az eddig higgadtságáról ismert nepáli Coji hangos káromkodással és asztalrugdosással hívta fel magára a figyelmet, ilyen agresszivitást nepálitól azóta nem láttunk, amikor rájöttek, hogy minden Free Tibet zászló Kínában készül. Hiába azonban a nagy érzelmi hullám, ez nem mosta el az Onab/Ewnegirber párost, aki 10-6-tal a szettet és a meccset is megnyerte.
A mérkőzés után feldühödött örmény és nepáli szurkolók próbálták Onabák csapatbuszának ablakát betörni és hangosan üvöltözték, hogy csak a szerencsének köszönhetik a győzelmüket. Nekik meg az volt az, hogy a helyi kormányerők a határra, és nem a helyi munkatábora szállították őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése